Ferde nyomáscsökkentő szelep, nyomásmérő csatlakozóval.

Csak távolítsa el a szennyeződéseket. Az 535-ös sorozatú nyomásszabályozóknál (a rajzokon) ez az eljárás rendkívül egyszerű, mert a szabályozó betét egy kulccsal lecsavarható elem. Tisztítás után a betétet fel kell szerelni. Nincs szükség újrakalibrálásra, a nyomás a gombon lévő beállítás szerint fog tartani. Hasonló eljárást lehet végrehajtani az 533-as sorozatú szabályozókkal is, de ezeknél a nyomást újra be kell állítani. A második eset azokban a berendezésekben fordul elő, ahol a víznyomás-szabályozó a használati melegvíz-tartály tápellátásába van beszerelve. Sajnos az ilyen beépítésre gyakran kerül sor, ha nincs tágulási tartály a hideg közműves vízrendszerben. Egy ilyen fontos elem kihagyása a biztonsági szelep időszakos aktiválását eredményezi. Ez a vízmelegítés során a tartályban lévő nyomásnövekedés miatt történik.

A víznyomás-szabályozó a nyomást a beállított értékre stabilizálja, és a vízellátó hálózat nyomásingadozásától függetlenül változatlan marad. A reduktor ezzel szemben bizonyos mértékben csökkenti a nyomást, ami azt jelenti, hogy a vízellátási oldali nyomás változásával a reduktor kimeneténél a nyomás is megváltozik.

1. Szennyező anyagok kerültek a szabályozó fészek tömítésébe, ami nem zár megfelelően és enyhe szivárgást okoz, a nyomás a szabályozó mindkét oldalán kiegyenlítődni szokott. A helyzet természetesen áramlás nélkül, zárt levételi pontokkal áll elő, vagyis amikor a szabályozót zárni kell. 2. A nyomásmérő a használati melegvíz-tartályban felmelegített víz nyomását mutatja, ha a szabályozó a tartály előtt van felszerelve. A felmelegített víz a hőtágulás hatására visszafolyik a nyomásszabályozó felé és a nagynyomásnak nincs kivezetése.

Ilyen esetben nagy valószínűséggel a kavitáció jelenségével van dolgunk. Ez a jelenség akkor jelentkezik, amikor a nyomást magasról egészen alacsonyra csökkentjük, ekkor a víz áramlási sebessége gyorsan megnő a szabályozó dugója és annak üléke között, ami miatt a nyomás az úgynevezett párolgási nyomásra csökken. Ezután levegő mikrobuborékok keletkeznek. Amikor a nyomás ismét enyhén emelkedni kezd, a buborékok gyorsan felrobbannak, ami viszont lökéshullámot kelt, károsítva a szabályozó falait, az ülést, a tömítéseket és a fent említett zajt okozva.